Assisi Szent Ferenc „szabadalma”

 A betlehem állítás lényege az egykori események átélése, ami hozzásegíti az embereket, hogy saját szívükben is elkészítsék a jászolt, amelybe minden karácsonykor beleszülethet a Kis Jézus, aki hajléktalanul, jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözést, vagyis egy lett velünk a szent éjszakán.

 Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehem állítás szokása. Az itáliai Greccióban Ferenc 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így felelevenítették a szent éjszaka eseményeit.

 A betlehem állítás szokása azóta világszerte elterjedt a templomok és a közterek karácsonyi programjaiban. Még karácsonyi vásárokon is állíttat kültéri betlehemet a vásár szervezője.

 Hazánkban nem volt ez mindig így. 1949-től a rendszerváltásig a betlehemet beszorították a templomba. Ma már azonban ismét reneszánszát éli ez a szép hagyomány. Önkormányzatok is egyre több helyen állítanak köztéri betlehemeket.

  A karácsony igazi arcát Szent Ferenc fedezte fel számunkra. A ferences templomokban és az előttük lévő köztereken ma is különösen szépek a szentestére felállított betlehemek.

 Alig van ma Magyarországon olyan település, ahol a főtérre vagy a templom mellé nem állítanak kültéri betlehemet az adventi időszakban. Kisebb-nagyobb, betlehemi figurákat láthatunk kirakatokban, iskolákban és egyéb közintézményekben, vendéglőkben, kávézókban, áruházakban is.

 A korai keresztény időkben is  jászlat állítottak a templomokban karácsonykor, hogy a Kisjézusnak legyen mibe megszületnie. Ezt a hagyományt teljesítette ki Assisi Szent Ferenc, akit különösen foglalkoztatott a gyermek Jézus alakja.

 A ferencesekkel terjedt el a szokás Európában. A 15-16. században már általános szokásnak mondható. Az egyház egy idő után kültéri betlehemet is engedélyezett a templomon kívül is. Ennek köszönhető a figurális betlehemek megjelenése, elterjedése köztereken, iskolákban, vendéglőkben.

 A betlehemek állandó szereplői a Szent Család tagjai, Mária, a Kisjézus, Szent József, a pásztorok, a háromkirályok, az ökör és a szamár. Utóbbiak jelenlétének is megvan a bibliai magyarázata. „Az ökör megismeri gazdáját, a szamár pedig urának jászlát. ” Mellettük azonban egyre inkább megjelentek a korabeli társadalom jellegzetes szereplői is. Itáliában Nápoly volt a betlehem-építés központja, ahol ez a mesterség az iparművészet egy ágává fejlődött. A 18. században előfordult, hogy itt 100-150 alakos betlehemet állítottak, amelyen megelevenedett az egész város élete.

 Ma is léteznek különleges betlehemek szerte a világban és hazánkban is.

A Vatikánban minden évben hatalmas élőképpel emlékeznek Jézus születésére.

 A rekordok korát élve nem csodálkozhatunk azon, hogy a települések, önkormányzatok a betlehem méretében is versenyre kelnek egymással.

 Véleményem szerint hazánkban a legérdekesebb betlehem a pécsi ferences templom életnagyságú  betlehemi figurákból álló együttese. Az alakokat szorgalmas ferencesek készítették egy évszázada. A szocialista időszakban nem használták, majd a rendszerváltás után eljött az ideje, hogy a betlehemi figurák újra az emberek örömét szolgálják.

- Életnagyságú Betlehem Berentén (újság cikk)

- Parlament, Köztársasági elnöki palota

- Budapest, Újpest IV. ker. főtér

- Budapest, VIII. ker. Önkormányzat

- Budapest, Ferenciek tere Ferences templom

- És még sok más helyen az országban...